White
Balance állítás hatása a záridőre |
A Fotó Betyár Képző és a PhotoGyulai.hu gondozásában |
|
|
Elsőre
talán tévedésnek tűnhet a fönti kölcsönhatás, de vizsgáljuk meg a
kérdést kicsit bővebben! Már most hadd egészítsem ki a címet, hiszen
látni fogjuk, hogy nem csak a záridőre, hanem a
megvilágításra/fényerőre is hatással van, tehát záridőt, blendét, ISO-t
is befolyásolhat.
|
|
|
|
Azért
írok erről az anomáliáról, mert egyrészt nincs szükség túlzottan
szélsőséges felvételi körülményekre, hogy hatása érzékelhető legyen,
másrészt eddig egy szakkönyvben sem olvastam erről a
jelenségről/effektusról, de a teljesség igényével közelítve a
fotográfiához, mint tudományhoz, szót érdemel ez a hatás.
A jelenség még pár évvel ezelőtt tűnt fel, amikor egy csendesnél is
sötétebb teázóban forgattam videófilmet adott (tehát a helyszíni)
világítással, ahol apró 15-20 wattos sima izzók voltak alaposan
letakarva narancsos színű krepp papírral.
Mindezek ellenére egész tűrhetően volt exponálva a felvétel (persze
kicsit alul exponált volt és a nagy erősítés miatt jelentős zaj
árnyalta a képet), viszont erős vöröses elszíneződésben úszott a kereső
és ily módon a felvétel is. A fehéregyensúly állítás meg is hozta a
helyes(ebb) színegyensúlyt, azonban a megvilágítást a beállítások
megtartása mellett redukálta a csúcsfényekre, tehát a lámpákon és az
ahhoz közel eső tárgyakon volt fény, egyébként részlettelen fekete lett
a kereső. Meglepődés majd rövid gondolkodás után a homlokomra
csaptam... hát persze hiszen fehéregyensúly állításnál egy ilyen
esetben a fényenergia egy része elvész!!! Nézzük meg ezt a kérdést
kicsit bővebben, hogy is van ez?!
Egy
halogén izzó fényének a színek szerinti (spektrális) eloszlása a
következőképpen alakul ha egy grafikonon ábrázoljuk, ahol Y tengely a
kisugárzott energia, X tengely a spektrális eloszlás:
|
|
|
|
|
Az
ábrát saját, ingyenes, online tananyagomból vettem, ha kiváncsi vagy
bővebben a fehéregyensúlyra, akkor itt találod a fejezetet
>>FotóBetyár
Képző
|
|
|
|
Elég
jól látható, hogy mennyivel nagyobb energiával sugároz a sárgás,
vöröses tartományban a halogén izzólámpa. Igen ám, de amennyiben a
kamera fehér egyensúlyát a műfényre (3200 Kelvin) állítjuk, úgy a
következők történnek:
- színhelyes lesz a felvétel
- viszont a színhelyesség követelménye miatt nem fordulhat elő, hogy
vörösből meg sárgából nagyobb energia vegyen részt a képalkotás
folyamatában. Ezért két megoldás kínálkozik elméletben:
1. a sárga és vöröses árnyalatokat visszafogja a gép.
2. a kékes-zöldes árnyalatokon erősít a képrögzítő eszköz. A pár évvel
ezelőtt kezemben lévő kamera és jelen fényképezőgépem (Canon 5D Mark
II) az első opciót használja.
Nem vagyok benne biztos, hogy létezik eszköz, ami a 2-es számú
erősítést alkalmazná, hiszen az erősítés növeli a képzajt, az igen
furcsa lenne, ha a kék és zöld csatorna minden esetben jobban zajosodna
amikor műfényes beállításon fotózunk.
Marad a meleg színek visszafogása. Természetesen még drámaibb a
fényenergia veszteség, ha egy egyedi fényforrással van dolgunk.
|
|
|
|
|
Íme a fönti
elmélet az előbbi grafikonon ábrázolva: |
|
|
|
A függvény alatti teljes terület,
a fényforrás teljes energiamennyisége |
A színhelyes felvételhez szükséges spektrális eloszlás |
Az így fellépő energiaveszteség, piros színnel jelölve |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ime pár kép példaként: |
|
|
|
Mind a három kép egy pirosra festett búrával ellátott,
kisteljesítményű lámpával készült, azonos kamera beállításokkal.
Záridő: 6 sec
Blende: 5.0
ISO: 400
Balról jobbra haladva először Napfény majd Műfény majd
a@!% piros lámpa fényénél beállított Egyedi fehéregyensúlynál.
Az alsó sor a fenti felvételek szürkeskálára konvertált változata, hogy
a színkülönbség ne zavarja a megvilágítás érzetet.
Műszeres mérés nélkül, szabad szemmel nézve is szignifikáns a képek
sötétedése.
Méret csökkentésen kívül más utómunka nincs a képeken.
|
Napfényes WB |
Műfény WB |
Egyedi WB |
|
|
|
|
|
|
|
Napfényes WB |
Műfény WB |
Egyedi WB |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összegezve fentieket az
alábbiak jellemzik ezt a hatást:
- minél meredekebb a spektrális eloszlás görbéje, és/vagy minél
egyenetlenebb a spektrális eloszlása adott fényforrásnak, annál erősebb
a hatása a megvilágításra
- ha az ellentétes irányba próbáljuk billenteni a fehéregyensúlyt,
tehát egy sárgás, meleg tónusú fényforrásnál fotózva nem elégszünk meg
a színhelyes képpel, hanem a kék irányába szeretnénk tolni az
egyensúlyt (mert mondjuk téli, hideg benyomást szeretnénk kölcsönözni a
képnek) akkor még erősebben (megkockáztatom hatványozottan) jelentkezik
a hatás.
- RAW képek esetén különös jelentőséget kaphat, hiszen ha az "ááá majd
otthon beállítom a fehéregyensúlyt" felkiálltással készítjük egy
helyszínen a képeket, akkor érhet minket meglepetés, hogy bizonyos
tartományok alulexponáltak lesznek.
- ez igaz fordítva is, tehát a helyszínen nem helyesen beállított
fehéregyensúly miatt a kiégett részletek egy másik fehéregyensúly
beállítás esetében helyesen lehetnek exponálva.
|
|
|
|
|
|
|
Kérdésed, kommentárod, kiegészítésed
van a témához? Írj emailt az alábbi honlapon található email címre |
|
|
|
|
|
|
|
Gyulai Bence Márton - PhotoGyulai.hu
Fényképész - tanár |
|
|
|